2018. január 8., hétfő

Super Dark Times


A Super Dark Times-t sokan a Donnie Darko és a Stranger Things szerelemgyerekeként emlegetik.
Tény, hogy Kevin Phillips filmje mutat hasonlóságokat az imént említett alkotásokkal – leginkább a Donnie Darko fojtogató, misztikus atmoszféráját idézi helyenként -, mégis egy önálló, szuverén, egyedi hangvételű thriller-drámáról beszélünk, mely transzcendens jellemvonásokat sem nélkülözve pszichologizál, s egy végtelenül feszült, jól felépített, éjsötét tini-történetet tár a néző elé. 


Zack és Josh egy csendes amerikai kisvárosban tengetik közel eseménytelen hétköznapjaikat. Gyerekkoruk óta a legjobb barátok - a gimiben padtársak, folyton együtt lógnak. A nagydarab, finoman szólva sem túl szimpatikus, folyton káromkodó és böfögő Daryl, valamint a kissé mulya Charlie később csapódik a duóhoz. A négy srác egy nap Joshék rezidenciáján múlatja az időt suli után. Josh épp házon kívül tartózkodó tengerészgyalogos bátyjának a szobájában kalózkodva egy zacskó jóféle kenderre, valamint egy borotva éles szamurájkardra tesznek szert a fiúk. A fű még bocsánatos bűn, karddal hadonászni azonban nem ér - az már biza nem gyerekjáték. A szamurájkard élesebbik vége azonban véletlenül Daryl torkába fúródik a fűért zajló csetepaté közepette. A srácok természetesen sokkot kapnak, miközben Daryl a szemük láttára vérzik el. De hogyan tovább? A három fiatal úgy dönt, hogy hallgatásba burkolózva eltussolják az ügyet, s a közeli erdőben rejtik el társuk holttestét. Csak hogy a fránya bűntudat mindnyájukat emészteni kezdi. Josh bezárkózik és a négy fal közé lakatolja bánatát, Charlie úgy tesz, mintha az égvilágon semmi sem történt volna, Zack pedig alvászavarral küzd, és mindenféle különös látomás gyötri. 


A Super Dark Times-ban nincs olyan jellegű mély filozófia, mint Richard Kelly kultikus „nyuszis” mozijában, s a megfejtés sem olyan komplex. Ellenben: tanítanivaló, ahogy a film az orránál fogva (félre)vezeti a nézőt, s a kezdeti „bűn és bűnhődős” pszicho felvezetést végül egy igen kemény, hatásos, thrillerbe hajló végkifejletbe olvasztja. Ugyan a finálé picit kapkodósnak tűnik, felér egy jól irányzott gyomrossal. 


Phillips mesterien adagolja a feszkót. Legerősebb pillanatai a srácok lelkiismeret furdalását taglaló szcénák, s a főszereplő Zach hátborzongató víziói. Kézzel tapintható a feszültség ezekben a végtelenül sötét, ördögi, „dark” jelenetekben. Nem hiába a cím…


A fiatal Owen Campbell zseniális a főszerepben, de Charlie Tahan alakítása is emlékezetes. A két fiatalra érdemes lesz odafigyelni a jövőben!
Kevin Phillips mozija igazi csemege a mindenkori filmrajongónak! Kár, hogy itthon nem mutatták be az USA-ban tavaly októberben debütáló filmet. Marad a torrent-téka

80%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése