2017. augusztus 31., csütörtök

A tehetség - Gifted


Ha a friss és üde 500 nap nyár, valamint a 2012-ben rebootolt Pókember rendezője, Marc Webb új filmmel jelentkezik, azt ugye illik nyomon követni. Pláne ha az aktuális mozit olyan jelzőkkel és hangzatos egysorosokkal illetik a külhoni kritikusok, hogy „absolutely heartwarming” meg „feel-good movie of the year”. És bár kedveljük a nyomasztást, és a mélyebb tartalmakat, néha azért különösen jólesik egy kis balzsamos lélekmelengetés. 


Webb keze alá ezúttal is remek színészek dolgoznak. Chris Evans korosztályának egyik legjobbja – most is rettentően hiteles -, és hát ritkán látni olyan ügyes és természetes gesztusokkal operáló gyerekszereplőt a vásznon, mint Mckenna Grace.


Tom Flynn szkriptje tök sablonos és kiszámítható, Webb azonban tudja a tutit, a legpátoszosabbnak ígérkező jelenetsort is képes emberivé varázsolni. És noha mindvégig a giccs határán táncol, sosem téved át a „túloldalra” - nem ragadtatja el magát, biztos kézzel tartja a gyeplőt. 


A Gifted könnyen fogyasztható feel-good movie, ami egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat. Feltölt és elvarázsol, mosolyt csal az arcodra és kicsit meg is ríkat. Manipulatív, de igen mesteri módon. Evidenciákat fogalmaz meg, mégis tartalmas és rendkívül humánus. És ami a legfontosabb: szívvel-lélekkel teli. 


Óriási trollnak és végletesen cinikusnak kell lenni ahhoz, hogy valaki ne lássa a film és a történet erényeit, és ne érintse meg a nagybácsi és a fogadott matek zseni lányka – unokahúg - szívhez szóló sztorija. 


Ideális családi mozi, az újfent remeklő Chris Evans-szel és az ultra tehetséges Mckenna Grace-szel. 

80%