2017. május 11., csütörtök

Tűnj el! - Get out


Nem csak az USA-ban, világszerte aktuális jelenség az ún. „liberális rasszizmus”!
Amennyiben jó nevelést kaptál, és nem akarsz „lebukni”, te magad is mentegetőzni kezdesz, ha antiszemitizmussal vádolnak. „Én nem vagyok rasszista! Kikérem magamnak!” Bár a frázis nálunk sok esetben azzal az obligát sorral egészítődik ki, hogy „…de a cigányokat azért ki nem állhatom!”. A másik alternatíva, hogy rendes, jóravaló „liberális rasszistaként” elkezdünk "túlkompenzálni": „Egyébként Caramell a kedvenc énekesem és Farkas Franciska amúgy is mekkorát játszott az Aranyéletben! Semmi bajom a kisebbséggel!”.  


Amerikában is hasonló a helyzet. Egyre inkább dívik a "szabadság, egyenlőség, testvériség" jelszavának különféle módozatait pufogtatni. Viszont Orwell óta tudjuk, hogy mindig vannak „egyenlőbbek”, s noha a fehér értelmiségiek rendkívül fontosnak tartják - demagóg módon - sulykolni, hogy a feketéknek épp olyan jogaik vannak, mint nekik, a mai napig sok trutyi lappang a felszín alatt. Pláne az USA déli államaiban, ahol a rasszizmus mindmáig él és virul, s a Ku Klux Klán is erősebb, mint valaha! 


Na mármost Jordan Peele mozija igen bátran épp az imént vázolt állapotot igyekszik leképezni, s mindehhez a klasszikus horror dramaturgiát hívja segítségül.
A fekete bőrű Chris és fehér barátnője Rose a lány szüleihez hivatalosak néhány napra. A kapcsolat viszonylag friss – néhány hónapos -, dúl a láv, most kerül sor az első vizitre a leendő anyósnál-apósnál. Az ősök azonban mit sem sejtenek Chris faji hovatartozásáról. Rose biztosítja a srácot: nincs miért izgulnia, a szülei elfogadóak, felvilágosult értelmiségiek, és egyébként is, az apja, ha tehetné, harmadszor is Obama-ra szavazna. Nem lesz gond!


Chris azonban furcsa dolgokat tapasztal az ottlét során. Az Armitage család fekete bejárónővel és kertésszel dolgoztat – már ez önmagában kérdéseket vet fel -, s túl kedélyes/negédes és kedves mindenki. A túlzott vendégszeretet gyanússá – mi több, kellemetlenné - válik Chris számára. Rose édesanyja aztán gyakorló terapeutaként hipnotizálja a srácot, mondván: ezáltal szeretne segíteni neki a dohányzásról való leszokásában. Christ viszont a hipnózis után különös álmok/víziók kezdik el gyötörni. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy szar van a juharszirupos palacsintában!


A horror akkor jó, ha az ijesztgetésen és a jump scare-eken kívül van egyéb célja is, s ha az eszközeit egy fontos, jelentős mondanivaló interpretálására használja. Az egyébként vígjáték szerzőként aktív Jordan Peele szinte be is áldoz mindent a cél érdekében, de mindezt rettentően szórakoztatóan és intelligensen teszi. 


Első rendezésében nagyot vállal és teljesíti is azt becsülettel, noha azért nem sikerül tökéletesen végigvinnie a tervét. A film záró jelenetsora már kevésbé érdekes és izgalmas, mint a „bevezetés” és a „tárgyalás”. De nem szeretnénk kukacoskodni: a Get out egy rendkívül okos, intelligens, átgondolt, frappáns, minőségi alkotás! Bár horrorisztikus, és a fináléban ennek megfelelően kellően véres is, sokkal inkább értelmezhető szatíraként és fekete-komédiaként - határozott társadalomkritikaként -, mint vegytiszta horror filmként. 


Ilyen ügyesen még biztosan nem mutattak görbe tükröt a helyenként zavaróan álliberális, demagóg, frázis-bajnok Amerikának.
Az év eddigi egyik legnagyobb meglepetése, és legbátrabb mozija. Kétségkívül!

80%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése