…azért valljuk be töredelmesen,
hogy – tekintettel az alaptörténetre - valami orbitális nagy baromság is
kisülhetett volna David Robert Mitchell
első mozifilmjéből.
Szexuális úton terjedő borzalom?
Hmm… Próbálkoztak már hasonlóval 2007-ben – az volt a Mély harapás -, de Mitchell - az előző "hidegrázással" ellentétben - teljes mértékben
ignorálta a slasher elemeket és
tulajdonképpen egy kubricki art-horror-t forgatott, amelyben az imént említett mester mellett a zsáner olyan kult rendezőinek jellegzetes „ecsetvonásai” is tettenérhetőek még, mint Wes Craven vagy John Carpenter.
Szóval: valami követ, többféle
alakot/arcot ölthet, lehet egy barát, egy ismerős, egy ismeretlen, a lényeg,
hogy folyton a nyomodban jár az a… „valami”. Az átkot a szexuális együttlét „örökíti”,
ugyanakkor, ha az előző „birtokos” elhalálozik, ismét óriási kelepcében vagy…
Mitchell nem nagyon bajlódik
azzal, hogy megfejtse – megfejtesse velünk – a "titkot". Nem probléma,
hisz így talán még talányosabb a sztori - a 19 éves Jay pokoljárása...
A direktor a jól bevált ghost-horror kliséktől abszolút
mértékben mentesítette a filmjét. Jump scare-ekre,
béna CGI szellemekre ne számíts. A cél a zsigeri félelemkeltés volt; de itt
jegyeznénk meg gyorsan, hogy bár teljesen rendben lévő, újszerű, és egyedi mozi
az It follows, azért a korábban már említett zseniális direktorok, zseniális
alapvetéseinek színvonalához nem ér fel. Mindenesetre megidézi azok jobb
pillanatait, s ez már önmagában dicséretes, pláne olyan gyenge felhozatal
mellett, ami mostanában jellemző a zsánerre.
Fontos leszögezni: az It follows nem
vegytiszta horror! Mitchell
kikacsintgatásai, s iróniája kölcsönöznek egyfajta kesernyés, máshoz nem igen
hasonlítható ízt/atmoszférát a történetnek, nem beszélve a szokatlan fényképezésről,
az egészen szemet gyönyörködtető beállításokról, és a ’80-as évek slasherjeire
emlékeztető score-ról, amely a
csúcspontokon olyan eksztatikus hangulatot gerjeszt, hogy valóban kézzel
tapintható a feszültség.
A szereplők szerencsére nem a
megszokott gagyi, túlrajzolt, túlspilázott amerikai tini karakterek: Jay felelősségteljes
fiatal lány, aki tisztában van döntéseinek súlyával. Bár egy-egy ponton a
forgatókönyv megkérdőjelezhető, vagyis nem minden konzekvens, de Mitchell jól
vezényel, eljut A-ból B-be, s még egy egészen elegáns lezárásra is futja tőle.
Az It follows kétségkívül a
modern horror egyik figyelemreméltó alkotása, nem véletlen hát, hogy szinte
mindenhol betérdeltek tőle a kritikák. Persze az is hozzá tartozik az
igazsághoz, hogy a The Babadook-on kívül az utóbbi időben nem igen láttunk
említésre méltó filmet a zsáneren belül, így ezen tény sem hagyható figyelmen
kívül, amikor az It follows-t méltatjuk.
Mitchell érezhetően/láthatóan
kreatív filmes, s a bemutatkozása érett, határozott munka. Érdemes lesz a fazonra
odafigyelni!
Az utóbbi évek egyik
leghangulatosabb, legkülönösebb horror filmje a Valami követ!
80%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése