…talán mégsem ez lesz az év
legrosszabb filmje – mi még „reménykedünk” egy leendő "magabiztosabb" jelöltben -, de tény, hogy nagy eséllyel indul
a jövő évi Arany Málnán, szinte majd’
minden kategóriában.
Ebben az egész történetben
egyébként nem az a legzavaróbb, hogy rosszak a színészek, hogy stílustalan a
rendezés, hogy gyengék (erőltetettek és műviek) a párbeszédek, hanem hogy nincs
mondanivaló, s olyan kongó módon „üres” és semmitmondó, hogy…
A modern kori szexualitás, a
szexuális aberráció ilyetén történő - bárgyú és színpadias - bemutatása egész egyszerűen nevetséges. Még
csak vágyfokozónak is kevés a film, bár Johnson kisasszony (Dakota Johnson színésznő, Melanie Griffith és Don Johnson lánykája) kétségtelenül
jó formában van, és ha már színészet, tőle látunk a műben egyedül őszintének,
természetesnek ható megnyilvánulásokat.
Jamie Dornan sajnos rossz választás volt a szerepre: nem
szuggesztív – pedig egy ilyen karakternek annak kellene lennie -, s nem véljük
felfedezni benne a jó értelembe vett maszkulin dominanciát és agressziót sem. Ezen
tulajdonságok megléte elengedhetetlen lett volna egy ilyen jellegű moziban…
A faszi egy elbaszott zseb-Ryan Phillippe – aki Phillippe
leggyengébb, levitézlett, újkori formáját idézi. Dornan rossz színész, aki
képtelen energiával és tartalommal megtölteni a karakterét. Mindemellett pedig túlontúl modoros és teátrális...
Persze a forgatókönyvíróknak is –
hárman voltak, de vajon minek? – jár a nagy büdös fekete pont, amiért teljes
mértékben kiherélték az alapanyagot, és a giccsre – a
parasztvakításra – fókuszáltak ahelyett, hogy a sztori pszichológiai vetületét –
mert hogy van neki olyan! - domborították volna ki.
Így tulajdonképpen lófaszt sem
tudunk meg erről az egész szado-mazo
játékról, s a Grey fejében dúló "háborúról".
…a film pedig úgy ér véget, ahogy
elkezdődött: semmitmondóan, jelentéktelen módon, egy béna huszárvágással,
ráadásul egy folytatás lehetőségét előrevetítve. Jajj nekünk!
40%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése